RSS

Category Archives: random

Ez nagyon hétfős hétfő volt

Előző héten megengedtem magamnak két nap szabadságot, gondolván, h csak boldogul majd L nélkülem is. Szerdán még handover doksit is csináltam neki az aktuális ügyekből, orderekből és jegyekből. Ehhez képest ma azzal kellett szembesülnöm, h kb. semmit nem csinált meg abból, amit rábíztam, nem foglalkozott a pénteki orderekkel, jegyekkel, amiket a second level dobott vissza, amivel foglalkozott, azt összevissza küldözgette, és a legjobb, h elment úgy egy hét szabira, h semmit nem adott át. Zéró handovert kaptam tőle, h HW részen mik az éppen futó ügyek, mire figyeljek, mi a sürgős stb. Na ezen akadtam ki a legjobban, és lehet bunkóság, de írtam neki mailt, CC-n pedig a team leaderünk, akivel külön is beszéltem erről, h ezt így nem tartom elfogadhatónak.

Miért van az, h a közvetlen kollégám arra nem képes, h ennyivel segítse a munkámat, h összedob egy kis doksit. Én két kibaszott napra mentem el, és vettem a fáradtságot, h leírjam neki a dolgokat, sőt még át is beszéltük. Nem értem, h ha nem vagyok bent, akkor miért nem kér segítséget, ott van B, ott van M, csak kérdeznie kellene. Most lett elegem, és jövő héten azzal kezdünk majd, h elbeszélgetünk, mert én ezt mégegyszer nem fogom végig csinálni.

Mondjuk az is LOL, h a drága TL-ünk úgy approvolta a szabit, h nincs írásos nyoma annak, h én beleegyeztem volna, sőt még annak sincs, h L megkérte ezeket a napokat magának. Remélem, h ez csak valami fura félreértés, és nem fog kiderülni L-ről, h sunyi.

J is előkerült, szerdán azért nem kommunikált, mert HO-ban volt, és ugye olyankor ott az asszony, de pénteken annak ellenére, h offline voltam rám írt, h merre vagyok már, ma meg aztán megint kávé, szünet, menjünk kaját venni stb., szal egyelőre még kitart, amin őszintén csodálkozok.

Remélem hihetek az időképnek, és már tényleg csak 2 hét meleget kell kibírnom.

 
Leave a comment

Posted by on August 14, 2017 in me, random, work

 

Sziget 2017

Jaj, de vártam már, h végre eljöjjön ez a nap. Reggel kis körben kávéztünk, J mostanra annyira megutált, h már kávézni sem jött le, ami azért még tőle is fura. Egész nap nem találkoztunk, nem is beszéltünk, gondolom most akkor tényleg vége. A TL-em még mindig kretén, a team meetingen megnéztünk egy 15 perces rajzfilmet, ami arról szólt, h a két egér, és két egér méretű ember lakik egy labirintusban, minden nap elszaladnak egy sajtraktárhoz, ahol esznek, majd irány haza. Egyik nap eltűnik a sajt, és míg az egerek elindulnak rögtön másik raktárat keresni, az emberek teljes letargiába esnek, és nem képesek alkalmazkodni a változáshoz. Majd a sárga emberke mégis legyőzi a félelmét, és neki vág a labirintusnak, és csatlakozik az egerekhez az új raktárban, míg a lila emberke, nem hajlandó alkalmazkodni, és kb. egyedül marad az üres placcon. Borzalmas volt, és a jövő héten ezt fogjuk megbeszélni vele meg az ő TL-vel, aki meg aztán főleg egy idióta. Alig várom, de tegnap mindezt elengedtem, és csak az érdekelt, h mikor mehetek már végre.

Gyors handovereztem L-el, mondtam neki, h két napot bírjon ki valahogy, de ha nagyon ég a ház, akkor hívjon, majd irány a Sziget. Már a villamoson folyt rólam a víz, tudtam, h szét fogjuk izzadni magunkat. Bírom, h vagy az van, h totál elázunk vagy az, h megkotlunk a melegben, nincs alternatív lehetőség. Kiértem, rögtön toltam egy churrost (mondjuk elég durva, h most már egy darab kerül 800 forintba), majd hallgattam egy kis Dubioza Kolektiv-át, akik zseniálisak élőben. Utána megkerestem V-t meg a srácokat, leültünk sörözni, majd amíg a fiúk Belga koncerten tomboltak, addig mi elmentünk pisilni, vizet venni, nézelődni. Koncert után tali, sörözés, majd irány a Nagyszínpad, mert lassan kezdődik Pink. Már akkor tömegnyomor volt, amikor mi odaértünk, de küzdöttünk rendesen. Végre beindult a koncert, ment a tombolás, pár embert odébb kellett raknunk, volt egy túrista nőci, akinek jeleztem, h ha továbbra is így fog ugrálni, akkor arrébb fogom baszni, férjen már el. Szerencsére nem fajult odáig a dolog.
Pink amúgy nagyon profin tolta, tudja, h hogy kell előadni, hogy kell a közönséget bevonni. Ami viszont zavaró volt az a hangosítás volt. Helyenként olyan halk volt, h alig hallottunk belőle valamit, főleg amikor csak beszélt vagy az akusztik résznél, ami azért így kicsit csalódás volt. Persze ez nem az ő hibája, köszönjük meg Tarlós bácsinak, h maximalizálta a hangerőt.
Koncert után sétáltuk kicsit, majd én elbúcsúztam a többiektől, h haza induljak. Éjfélkor értem ki a hévhez, hajnal egykor még a Blahán vártam a buszt, és kb. 1:45 körül értem haza. Betoltam még két cidert, fürödtem, majd alvás, és ma nem csináltam semmit. De tényleg semmit.

A legjobb pillanatok:

amikor random emberkék megállítottak, h milyen cuki vagy szép a virágkoronám

a délutáni kávézás/jégkrémezés G-vel

tombolni Pinkre

a random pasi, aki megpróbált felszedni a Blahán, de mindezt olyan cukin csinálta, h abszolút nem volt tolakodó vagy kellemetlen

 
 

Geschmacklos

Szercsi, lovcsi, mosolygós leányzó, még oda is írja a képhez, h jaj ő olyan szerelmes, h pillangókat érez, mindezt az auschwitzi táborban. Nem vagyok a túlzott politikai korrektség híve, de baszki, egész Lengyelországban nem volt másik hely, háttér ahol szerelmes, hurrá nyaralunk képet lehetett volna lőni?

 
Leave a comment

Posted by on July 14, 2017 in random